Érzelmeim foglya vagyok,
Szívem helyettem is gondol.
Nem akarom, mégis megöl,
Kínoz itt legbelül.
Csak rángat jobbra-balra,
Húz a szívem valahova.
Én sem értem egészen:
Nem fogom fel ésszel…
———————————
nem az ész irányít
hanem a szív
csak hív
szólít
bonyolít
…
Érzelmek kuszaságában,
Mondd, kire gondolsz,
Ki kell neked mindközül?
Ez egy rendhagyó bejegyzés lesz, hiszen csak mutogatni akarom, hogy mennyire jót ügyeskedtem.
Nem meglepő, hisz máskor is jöttem olyan cikkel, amit nem ide, hanem egy nagyobb online újságnak írtam, de ez most más helyzet. Ugyanis most az történt, hogy vendégíró lettem egy másik blogon! 😀
Tollam a papírt szántja,
Torkom az italt kívánja.
Nem vagyok jól, és nem is leszek:
Szíven tesped. — egy megkeseredett lélek
Sebzett szívem
majd gyógyíthatod,
de a saját mérged
kell most kiszívnod.
Erős vagyok,
megoldom;
szerelmes lelkem…
Elbújok!
Szív dobban,
papír lobban;
nézem, hogy ég,
el ne aludjék…
nettikeee 