Van egy olyan érzésem, hogy már a tarisznyátok is tele van velem, és lassan már kezdetek utálni a hülye kihívás miatt, de nyugi, én is magamat. Igazából csak amiatt, mert hála a feladatoknak, esténként azért is be kell kapcsolnom a gépet, de abból nem lesz munka egyhamar… Molyon hamar elfolyik az idő… Mindegy is, most itt vagyok, az a lényeg, és tovább idegesítelek titeket az agyfosásaimmal…
Bocsi, hogy megint így éjjel zaklatlak benneteket, próbálkoztam én korábban, de valahogy nem akaródzik menni. Talán holnap… Ha kibírom a délutánt ágybacsapódás nélkül. Ugyanis tetszik tudni, hulla vagyok… A szó szoros értelmében. A főnököm is ki van már tőlem akadva, hogy mi a francért akarok még több órát, amikor jócskán 50-en túlteljesítek hetente… Én vagyok mazochista, vagy csak nem érti meg a szenvedésem… Höhö…
Na mindegy, mindenesetre ezt a bejegyzést is meg kell írni, szóval most sem fekhetek még le aludni, azt az öt percet még kibírom. Vagy mi… Lényeg a lényeg, hogy a tizenkét napos kihívást eddig egészen jól teljesítetem, és nem szeretném idő előtt abbahagyni, mert az milyen már? Ugye?
Már nem is tudom, mikor kezdtem el olvasni A neveletlen hercegnő naplóját, olyan 8-10 évesen talán. Amit találtam a könyvtárban, kivettem, olvastam. Talán Thomas Brezina és Meg Cabot könyvei azok, amiken úgymond felnőttem. Brezina kis boszorkányait sokáig követtem, de ami tényleg végigkövette az általános iskolás éveimet, az Mia hercegnő. Igyekeztem vele, volt, amit többször is elolvastam, annyira tetszett, az egyiket például még táborozni is magammal vittem! A kiegészítő köteteken is átrágtam magam, igazi kis könyvmoly lettem, hála az írónőnek. Bővebben…
Bár még nagyon a derekán vagyunk a novembernek, rengeteg könyves esemény történt velem… Csak olvastam és olvastam és olvastam, szinte megállás nélkül. Szeretném ezt a tendenciát megtartani.
Valahogy úgy alakult, hogy legalább 10 könyvvel gazdagodtam ezalatt a pár nap alatt, ami kicsit megterhelő a pénztárcámnak, de szerencsére (és hála a szülinap kártyának) el tudtam intézni, hogy az Alexandrás könyvcsomagot anyától kapjam meg. Amint megtudtam, hogy megint nagyszázalékos leárazások voltak, rögtön rendeltem… Két könyvet, még egy gyerekkoromban elkezdett sorozathoz, az új szerelmem (az utópia) egyik klasszikusa, a Gépnarancs, egy könnyű kis fantasy, amit már ki is végeztem, meg még néhány finomság… Plusz ugye ott vannak a könyvek, amiket pénteken szereztem… Huha…
nettikeee 