Vagyis sziasztok, na! Kicsit túlpörögtem most. Délig aludtam, aztán bezabáltam egy fél bödön nutellát, és így félkómásan hallgatok zenét. De csak addig, amíg le nem töltődik a filmem… És egyébként olvasnom kéne, de túl gyors a felfogásom a XIX. század eleji barokk körmondatokhoz. Na mindegy is…
Úgy döntöttem, hogy a nagy zenemániám kiteljesedéséhez pont jó lesz a 12 napos kihívás mai feladata…
Most úgy döntöttem, belevágok ebbe a 12 napos kihívásba, ami igazából arról szól, hogy kicsit felpörgessem a blogomat, mert ideje lenne már komolyabban venni egy kicsikét a dolgokat.
Maga a kihívás lényege, hogy 12 napon keresztül, meghatározott témákban írjunk bejegyzéseket, kicsit átgondolva az egész mivoltját. A témák pedig a következők:
Üdvözlet mindenkinek így húsvét után! Utólag is kellemes ünnepeket! 😀
Van nekem egy fajintos kis barátosném, aki csak úgy ontja magából a jobbnál jobb történeteket, és a kisregény-sorozatának egy vadonatúj része nemrégiben jelent meg…
Na, kiről van szó? Hát… Természetesen Vivien Holloway Winie Langton történetéről…
nettikeee 