Ez az utolsó bejegyzés, amit Angliából írtam volna, bár ez kicsit megcsúszott, mindegy… de Angliáról még lesz szó. És eme jeles alkalomra mesés bejegyzésre számíthattok. Szó szerint, ugyanis Dorkám meginvitált egy játékra, melyet örömmel töltök ki… 😀
Szóval következzék egy Tündérmese BookTAG.
Hóhahó!
Tudom, hogy sikeresen levágtam a tizenkét napos túrámnak a végét, de azon a héten pont rengeteget dolgoztam, és nem értem haza éjfél előtt… Meg aztán bulizni is voltam, megint dolgoztam, és hopp… Elfelejtődött… Igazából nem. Mert gondoltam arra, hogy utólag visszalopom, de az úgy más nem lenne buli, így sajnálattal közlöm, hogy nem fejezem be az utolsó két napot, inkább igyekszem újabb kihívások felé kacsingatni.
Persze miután hazaértem. Bővebben…
Van egy olyan érzésem, hogy már a tarisznyátok is tele van velem, és lassan már kezdetek utálni a hülye kihívás miatt, de nyugi, én is magamat. Igazából csak amiatt, mert hála a feladatoknak, esténként azért is be kell kapcsolnom a gépet, de abból nem lesz munka egyhamar… Molyon hamar elfolyik az idő… Mindegy is, most itt vagyok, az a lényeg, és tovább idegesítelek titeket az agyfosásaimmal…
Hát, nagyon nem sikerült időben megírnom a mai bejegyzésemet se, de üsse kő, a mostani feladatot amúgy sem nagyon kedvelem… El is mondom miért…
Iszonyat rossz tanár vagyok…
Tényleg…
Na… Nem tudom, mi van velem, most eléggé eltötyörögtem az időt. Pedig milyen szép kis este lehetett volna, írni, olvasni, aludni. És ehelyett mi történt? Hülye videókat néztem neten, majd játszottam, aztán megnéztem egy filmet, és rájöttem, hogy mindjárt éjfél, alakítani kéne valamit, de nagyon gyorsan, hogy meglegyen a kihívás napi feladata.
Igen, még mindig a 12 napos kihívásról van szó…
nettikeee 