Üdv emberek!
Nem mondom, hogy rendszeresíteni fogom a blogot, de igyekszem itt lenni. Ebbe a posztba is vagy háromszor kezdtem bele, mire meglett, mert ugye mindig van dolgom. Vagy mi…
Nadeszóval… Sziasztok!
Eltelt a február is, és azért történtek dolgok. Az egyik legfontosabb, hogy elkezdődött suli. És el is felejtettem, mennyi időt elvesz tőlem. Tanulni kell. Most is éppen a holnapi ZH-ra keszülök, látszik, ugye?
Helló!
Érezted már úgy valaha, hogy ezt most folytatni akarod? És nem tudod megállni, hogy ne spoilerezz magadnak? Én az Otlanderrel voltam így, és szerintem nem egyedül…
A cikk felét Wordben gépeltem, mert nem volt internetem, de aztán a gépem is elszállt, így csak random rögtönzök valamit… Ugye nem baj?
Helló!
Tudjátok, van az a típusú könyv, aminek úgy állsz neki, hogy nem érted a felhajtást körülötte, de mire a végére érsz, bőgsz, mert te is a rabja lettél. Na, nekem Emerenc története volt ilyen.
Random vélemények…
Üdvözlet mindenkinek így húsvét után! Utólag is kellemes ünnepeket! 😀
Van nekem egy fajintos kis barátosném, aki csak úgy ontja magából a jobbnál jobb történeteket, és a kisregény-sorozatának egy vadonatúj része nemrégiben jelent meg…
Na, kiről van szó? Hát… Természetesen Vivien Holloway Winie Langton történetéről…
Üdv mindenkinek, aki véletlenségből erre téved!
Egy igen komoly témát hoztam most, többféle szempontból is. Könyvajánló kategória alatt fut ugyan, de ez inkább csak amolyan ismertető lesz, hogy van ilyen is, nézzétek! 😀
nettikeee 