Innen a messzi távolból,
Mi mást írhatnék? Hiányzol!
Lehetnék esetleg veled,
Ölelkezve aludnánk el!
Hm… bárcsak!
Üresek az éjszakáim,
Nem látom a csillagaim.
Ködös, felhős, sötét az éj,
Nem leled, bárkit szeretnél.
Ó, bárcsak!
Ha te bármit megtehetnél,
Repülnél-e hozzám, csókért?
Mernél-e szeretni engem,
A lényemet, a lelkemet?
Jaj, bárcsak!
De hiszen angyal vagy,
Óvod, véded a váramat;
Szárnyalnod szintén tudnod kell:
Elrepítsz a fellegekbe.
Awh… bárcsak…
nettikeee 