Üdv!
Ma jön az, hogy a hercegnő…
Már nem is tudom, mikor kezdtem el olvasni A neveletlen hercegnő naplóját, olyan 8-10 évesen talán. Amit találtam a könyvtárban, kivettem, olvastam. Talán Thomas Brezina és Meg Cabot könyvei azok, amiken úgymond felnőttem. Brezina kis boszorkányait sokáig követtem, de ami tényleg végigkövette az általános iskolás éveimet, az Mia hercegnő. Igyekeztem vele, volt, amit többször is elolvastam, annyira tetszett, az egyiket például még táborozni is magammal vittem! A kiegészítő köteteken is átrágtam magam, igazi kis könyvmoly lettem, hála az írónőnek.
Meg Cabot több sorozatát, könyvét is olvastam, de ez volt tényleg az aduász. Volt, amit közvetlen a könyvesboltban olvastam el, két részletben. Bebújtam a sarokba, levettem a könyvet, és olvastam. A sárga borítóra emlékszem csak, azt hiszem a hatodik rész volt. Az összes többit a könyvtárból kölcsönöztem ki, igyekeztem sorrendben olvasni, de valahogy a fél és háromnegyedes kötetek később jutottak el hozzám, mint kellett volna. Emlékszem, hogy a tizedik részre sokat vártam nagyon. Hát, túléltem.
Mia karakterét imádtam. Könnyen tudtam vele azonosulni: Martens (már akkor is szerelmes voltam azokba a bakancsokba) a lábán, cserfes, vagány csaj volt, egy kétbalkezes-lábas, tele problémákkal. Hamar megszerettem, ezzel szerintem sokan vagyunk így.
Nos, a tizedik résszel, azt hihettük, az írónő lezárta a sztorit: leérettségiztek, Mia végre megkaparintotta Michaelt, minden jó, ha a vége jó. Dehogy! Tegyünk rá még egy lapáttal!
Mia felnőtt.
Mia huszonhat éves, elvégzett egy főiskolát, még mindig együtt van a gimis szerelmével, nagyobb híresség, mint valaha, egy perce sincs magára, tikkel a szeme. Pihennie kellene, de hogy? Egy szép, romantikus, lakatlan szigetre viszi el Michael, ahol is megkéri a kezét.
A sajtó rögtön kiszimatol mindent, botrány, kavarás, de majd Mia megoldja! Az apja a bíróságon, a féltestévre New Jersey-ben, de majd ő megoldja! Szóval csak a szokásos. Pedig néha már-már egészen felnőttesen viselkedik, gondolkodik, sőt! Modern 21. századi nő, alapítványa van, segít a rászorulókon, és közben próbálja egyengetni a magánéletét, ami nem is olyan könnyű ugye.
Ezt a könyvet nem ajánlanám a 12 éves önmagamnak, de talán nem is kell. Mia felnőtt, mi is felnőttünk (mármint a hercegnő-generáció). Megjelenik a pajzán, csintalan Mia, és bár ugyan a szex csak említésre kerül, de akkor is fontos helyen van (lásd: ajándék Lillytől; khöm, SMS-váltások). És nyilván jól is van ez így, hiszen egy egészséges felnőtt párkapcsolatról beszélünk a könyvben, aminek szerves részét képezi a szexualitás. És pont ezért kellett nekem, nekünk is felnőni hozzá. Tökéletesen időzített folytatás.
Mindemellett, én mindig is tudtam, hogy Michael remek pasi, de a korábbi részekkel ellentétben, itt már tudtam hasonlítani a férfitársadalomhoz, és azt kell, hogy mondjam, ő a tökéletes Pasi! Valahol azért mindig is sejtettem, hogy Michael Moscovitz a könyves álompasim, de sajnos erre csak most jöttem rá. Mert itt igazi férfiként viselkedik, megérett a házasságra, a koronára, az apaságra. Erre vágyom én is. És szerintem ezért is kellene a pasiknak lányregényeket olvasni, hogy rájöjjenek, mire van szükségünk.
És ha valakit érdekel részlet a történet elejéből (angolul tudók előnyben), katt ide.
nettikeee 