veled álmodtam téged láttalak
Szeretni, vagy szeretve lenni?
Emlékezni vagy emlékeztetni?
Megcsinálni vagy megcsináltatni?
Szenvedtetni vagy szenvedni?
Csillagokat számlálnék,
De nem látok egyet sem.
Csak a Hold virít,
Az éj egyre csendesebb.
Az ablakon kitekintve
Sivár a táj, gyertyaláng:
Sötétségben néhol fények…
Te is gondolsz néha rám?
Ne keress választ,
Csak higgy és remélj!
A Hold megad mindent;
Boldog leszel te még!
Tollam a papírt szántja,
Torkom az italt kívánja.
Nem vagyok jól, és nem is leszek:
Szíven tesped. — egy megkeseredett lélek
Szóval, kedves mindenki, én is jönnék egy kisebb-nagyobb évértékelő bejegyzéssel.
Sokféleképpen neki lehetne kezdeni, de én a legelejét ragadnám meg a dolgoknak. Tavaly ilyenkor megfogadtam, hogy a 2015-ös évben az olvasás megy a tanulás rovására, nem pedig az internetezés. Mivel valahogy az összes fogadalmamat eddig sikerült sutba vágnom, foggal-körömmel harcoltam, hogy ezt megtartsam. Vagyis többé-kevésbé gőzerővel olvastam.
De ahhoz először is rendbe kellett szedni a dolgaimat. Bővebben…
Üres az ágyam,
Csak fekszem benne,
Nincs benne senki,
Aki velem lenne.
Csak rád gondolok,
Hogy kellesz nekem,
Kicsit odabújni,
És rendben leszek.
Játszanék veled,
Vagy ha úgy tetszik,
Akár rajtad is,
Megkapnál engem,
Szerethetsz engem,
Röpködne lelkem.
Mint minden versnek, ennek is története van… Vagyis ebben az esetben, más versének… Bővebben…
nettikeee 