Princess Ai – Vol. 4.

TARTOZOM NEKIK… ÚGY, AHOGY NEKI.

CSAK MOST AZ EGYSZER, BARÁTOM…

… SZÜKSÉGEM VAN…

… NÉMI SZABADSÁGRA A SZTÁRSÁGBÓL.

JÓL ÁTGONDOLTAD A DOLGOT, KENT?

HA AZ ÉLETEDET KOCKÁZTATOD A HARCBAN, LEHET, HOGY SENKI SEM LESZ, AKI MEGMENT.

NEM VAGYOK ERŐS.

DE HA BÁRMIBEN SEGÍTHETEK… MEGTESZEM.

Princess Ai – Vol. 3.

EZ TÖRTÉNT
SEI KIRÁLLYAL…
ÉS MOST VELED,
BÁTYÁMUTAM…

… DE
MI VAN
VELEM…?

ÉN TUDOK SZENVTELEN LENNI.

TUDOM GYŰLÖLNI AZ EMBEREKET
A KEGYETLENSÉGÜKÉRT.
DE NEM
KERESEM A SZEMÉLYES BOSSZÚT.

“KELLEMETLEN”?
AZ EMBEREK ÉS
A BUKOTTAK…

… FARKASOK MINDKÉT OLDALON.

Princess Ai – Vol. 2.

De mi… Nem vagyunk emberek.
Dougenek vagyunk.
Hogy követhetjük el
ugyanazokat
a szörnyűséges bűnöket?

Valóban bűn
ugyanazt tenni,
amit az emberek?

Sei király és az emberei
hosszú éveken át
leigáztak, kivéreztettek
és megöltek minket,
dougeneket.
A húgom, Mie, az anyád,
az ő mocskos kezük által lelte halálát.
De nem volt elég,
hogy elvette az életünket és a vérünket…
Sei király
a feleségemet is elorozta tőlem.
Ha az övéhez
akarod mérni a bűneimet…

Még én is elhittem,
hogy együtt tudunk
élni az emberekkel.
De Nora tévedett. Az emberek még mindig szörnyetegnek tartanak minket.
Az emberek és dougenek között nincs
se szeretet,
se bizalom,
se tisztelet.

Tényleg elkerülhetetlen volt ez a kegyetlenség?
Amikor egymás után elvettek tőled mindenkit,
akit szerettél…
Azok után, amiken keresztül mentél…

Nem okozok csalódást!

Princess Ai – Vol. 1.

Most ez nem egy novella, hanem egy úgynevezett sztorimontázs a Princess Ai című mangából. Egy időben nagyon odavoltam a mangákért, és ez volt a kedvencem.

 

Csodás kilátás… Egy gyönyörű hálóterem… Csinos ruhák… Hercegnőnek lenni pompás dolog…

De… Valami… Mégsem… Az… Igazi…

Játékbabának érzem itt magam…

Nem ez… Egy hercegnő dolga?

Csak egy báb vagyok… Szabad… Akarok… Lenni!

Egy hercegnő… Aki csak nevében az… Drága kincs… Gyönyörű hercegnő… Ketrecbe zárva…

Az érzésemet kell követnem… Óvakodnom kell…

Hercegnő… Kicsi hercegnő… Ez szörnyű! Megmásíthatatlan! Ha beteszed ide a lábad… Soha többé… Soha többé nem mehetsz haza.

Annyi mindent… Akarok kérdezni… Annyi mindent… Akarok mondani…

Nagyon igyekeztem… De nem megy…

 

Az nem lehet… Lehetetlen! Te, hercegnőm… Idetartozol…