Miért?

Miért is éri ez meg nekem?
Szeretni egy olyat, ki már megint átvert…
Miért az kell, ami nem lehet az enyém?
És ő miért játszik velem, mintha az övé lennék?

Tudom is én!

Érzelmeim foglya vagyok,
Szívem helyettem is gondol.
Nem akarom, mégis megöl,
Kínoz itt legbelül.

Csak rángat jobbra-balra,
Húz a szívem valahova.
Én sem értem egészen:
Nem fogom fel ésszel…

———————————

nem az ész irányít
hanem a szív
csak hív
szólít
bonyolít

Megsebezve

Sebzett szívem
majd gyógyíthatod,
de a saját mérged
kell most kiszívnod.


Erős vagyok,
megoldom;
szerelmes lelkem…
Elbújok!


Szív dobban,
papír lobban;
nézem, hogy ég,
el ne aludjék…